Akadnak bizonytalanságok a párbeszédek tagolása körül. Szerencsére Odo szépen összeszedte a hatályos helyesírási és illemszabályok javát . Talán nem lesz haszontalan, ha megismerkedik velük, aki írásra adja a fejét.
..........Ha az író idéző mondatát a szereplő szavai közé iktatja, a megszakítás után értelemszerűen ki kell tenni a gondolatjelet, ha a szereplő első mondata kérdő-, ill. felkiáltójellel végződik, az időző mondat ponttal végződik, amely után a szereplő szavai újra új mondatként, nagy betűvel kezdődnek. Ha a szereplő első mondatata kijelentő, nem kell utána pontot írni csak gondolatjelet, viszont az idéző mondat után, amennyiben a szerző megítélése szerint a szereplő szavai szervesen folytatódnak, a megszakítás után újra gondolatjel következik, utána vessző, és kis kezdőbetűvel a szereplő élőbeszédének a befejezése.
..........Ez nagyon egyszerű. Az író dönti el, hogy mikor zárja le a szereplő mondatát, és mikor kezdet vele új mondatot. De ha az idéző mondatok közé túl sok, túl gyakori beiktatott mondat kerül, optaikailag, értelmezésileg is széttördeli a szöveget, zavaróan hat...
..........- Nagyon vártalak már - fogadta barátját. - Sok a teendőnk.
..........- Nagyon vártalak már - fogadta barátját -, mert sok a teendőnk.
..........- Nagyon vártál már? - faggatta barátját. - Mert sok a teendőnk.
..........- Ne várj tovább! - szólt a barátjára. - Sok a teendőnk.
..........- Ne várj tovább - szólt rá a barátjára -, kezdjük már el!
..........De vessző nélkül is elképzelhető, a példamondatot az Osiris Helyesírásából idézem:
..........- Hát - mondta a főorvos - benne lehet a korban.
..........(Mondjuk, én személyesen tennék vesszőt a harmadik gondolatjel után, de ez az írói szabadság!)
..........Tehát így is elképzelhető:
..........- Hát! - mondta a főorvos. - Benne lehet a korban.
..........- Hát - mondta a főorvos -, benne lehet a korban.
..........A dialógusok leírásakor a következőképpen működik a magyar helyesírás. Egy kezdő idézőmondat esetében kettősponttal végződik és utána soremeléssel, majd a beszélők szavai gondolatjellel, külön sorokban.
..........Határozatlanul mondta:
..........- Nem is tudom.
..........- Mégis mit nem tudsz?
..........- Hogy most mégis mit kellene csinálnom.
..........A simán idéző mondat nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.
..........- Mégis mi bajod van?
..........- Nem is tudom.
..........- Szóval, mit nem tudsz?
..........- Hogy folytassam ezt a párbeszédet...
..........Persze, a modern prózában már az írók is szabadabban összkatyvaszolják a szereplők élőbeszédét és az idéző mondatokat akár egy bekezdésen belül, akár szereplőváltogatással is, de azért ha ezt túlzásba viszik, zavaróan hathat!
..........Ja, és azt már említettem, hogy az idéző mondat a szereplő szavai után következik, praktikus és esztétikus valamiféle igével (állítmánnyal) kezdeni a mondatot.